2009-ben az utolsó pillanatban jött segítségnek köszönhetően fő szponzorunk, a CSOMIÉP Kft. és Kelemen Ferenc segítségével jutottunk el ismét Ausztráliába. Bozsó Bea a szegedi jegyirodában egy bravúros 2 napos keresés után megszerezte a repjegyeket, az út előtt 2 héttel. Ma sem tudjuk, hogyan csinálta.

Frankfurt után pár órás pihenő Szingapúrban, ahol az előző útról megmaradt helyi fizetőeszközt sörre váltottuk a nagy melegben. Sydneyben Lányi László barátunk várt minket, aki kivárta az egy órás reptéri beutazási hivatali hercehurcát (nagyon megviselt mindnyájunkat, hogy akár vissza is fordíthattak volna minket másfél nap utazás után) aztán kemény harcot folytatott az autóbérlésnél is. Kovi buzgón fényképezett és videózott, akkor még nem tudta, hogy itthon egy géphiba miatt eltűnik az egész felvett anyaga.

Ismét Ross Tighe szervező várta a zenekart. Több mint 30 zenekar, több helyszínen: jó volt hallgatni őket ismét. Szerencsére a mi koncertjeink ismét telt házzal mentek. Horváth János barátunk több száz km-t autózott azért, hogy fellépjen velünk. Később a fellépők között megrendezett zongoristaversenyt parádés előadással nyerte meg - magyar címeres trikóban.

A fesztivál zárókoncertjén a Dubbo Jazz Band-el, Joe Epps-el és az Eric Holroyd’s Sacramento Gang-el játszottunk. A CSOMIÉP zászlója a világ másik felén (az ausztrál szponzorokat félig letakarva) ott volt mögöttünk a koncerteken. A legmeghatóbb egy idősebb zenész, Ted Evans váratlan felajánlása volt: a zárókoncerten egy eredeti, kézzel készített vadászbumerángot és egy díszített emutojást ajándékozott a zenekarnak. Mint mondta, nagyon tetszik neki a zenekar játéka és tudja, mennyi munkába került, hogy ismét eljuthassunk Dubbo-ba. Az is mondta, az ajándékait nyugodtan adjuk el, ha ismét ausztrál repülőjegyre kell a pénz...

Pár nap Melbourne-ben (Bellingen helyett), majd vissza Sydneybe. Kikötő, az Operaház, a Royal Botanic Garden, állatkert. Horváth Jánossal Mulgoa-ba látogattunk el egy kis közös zenélésre.

(Hi to everyone! Thanks for coming to our night of music at home. Everyone enjoyed your playing and joining in with the evening. It was great to meet you all.It was good to read about the band on the website. I hope you wil continue to have success with your playing and keeping Dixieland alive! Best wishes Adrian Sheen)

A visszautazás előtt Lányi Laci ismét megküzdött az autó bérbeadó vállalattal, aztán már csak a búcsú volt hátra. Levertségünket látva ismét azt mondta, ahogy máskor is inteni szokott minket: Nyugi fiúk, úgyis minden itt dől el! (és a fejét kopogtatta…..)

Hong Kong-ban úgy éreztük magunkat, mintha a szaunában még nyitva hagytak volna egy működő mosogatógépet is. A párás meleget 3 nap alatt sem bírtuk megszokni, de a fő látványosságokat sikerült megnéznünk, Tai O halászfalut és az ülő Buddhát csakúgy, mint az éjszakai piacot és a felhőkarcolókat. A Qantas járata ismét a kellő mennyiségű ennivalót és sört tankolt, így szerencsésen eljutottunk haza.

Koncerteztünk 4 nemzetközi fesztiválon, egy bridzsbajnokság záróestjén, egy jazz klubban és egy magyar étteremben. 23 alkalommal lépett színpadra a Dixie Jam Session 23 nap alatt. 3600 km-t autóztunk a Sydney - Dubbo - Bellingen - Coffs Harbour - Gosford - Sydney - Brisbane - Noosa Heads - Brisbane útvonalon.

105 másik zenekarral találkozhattunk. Dubbo-ban 21, Bellingen-ben 17, Sydney-ben 2, Newcastle-ben 21, Noosa Heads-ben 44, (ezekből 10 zenekarral több helyszínen, mint pl. az amerikai 10th Avenue Jazz Band), 2 zenekarral jam sessiont játszottunk.

Bob Barnard nemzetközi hírű trombitással és a Horváth János trióval közös koncert. Találkoztunk Emma Pask jazz-énekesnővel, John és James Morrison-nal.

Lányi László, Horváth János, Legárd László (Sydney), Julius Sarkozi, Judy és Ross Tighe (Dubbo), Peterdi Ági és családja, Ted Greenwood, Geoff Speed (Bellingen), Rod Gale (Gosford), Aniko Goninan, Trish Maund és Mr. Happy-David Mosley, Terry Gravolin (Newcastle), Maria Shelley és családja (Brisbane), Répási István és Kriszti (Noosa Heads).

2 kirándulás a trópusi esőerdőkben, némi kenguru-hajkurászás (egy idő után elugráltak a fényképező elől), sikeres bálnales az óceánon, Safari Zoo és az Australia Zoo (akkor még élt Steve Irwin), fürdés az óceánban, városnézések, 2 napos kirándulás Singapore-ban. A családoknál: mintha otthon lettünk volna. Fesztiválokon: hotel, apartmanház. Internetes hotelfoglalással: a Sydney-i piros lámpás negyed sarkán, utána a Singapore- i 'piros kör' negyed kellős közepén találtuk magunkat. A honlapokon nem látszott a 'városnegyed tevékenységi kör megnevezése'.

Közel 4000 fénykép és 16 óra videó. A névjegyeket és újságcikkeket még nem számoltam meg. 2 interjú TV-nek, 4 interjú ausztrál rádióknak, 1 a Sydney-i magyar adásnak. Utolsó lemezünket 6 rádió jazz műsora sugározta, 2 rádió koncertfelvételt készített. 36 000 km: Ehhez már csak a Budapest - London - Singapore - Sydney, és a Brisbane - Singapore - London - Budapest repülőút hosszát kell hozzáadni és kész a koncertkörút rövid mérlege.